A Karácsony története

Karácsony a keresztények legfontosabb ünnepe, Jézus születésének az ünnepe. A betlehemi történet a Bibliában található, az Új Testamentum két könyvében,a Máté és Lukács evangéliumaiban Karácsony a keresztények legfontosabb ünnepe, Jézus születésének az ünnepe. A betlehemi történet a Bibliában található, az Új Testamentum két könyvében, a Máté és Lukács evangéliumaiban

 Majdnem kétezer évvel ezelőtt élt Izrael egyik kis városában, a galileai Názáretben, egy leány, Mária. Egy éjjel megjelent előtte Gábor arkangyal és bejelentette neki, hogy tervei vannak Istennek a Mária számára, ő lesz majd Isten Fiának az édesanyja. Mária megijedt, de az angyal megnyugtatta, hogy igaz, amit mond, és úgy helyes.

Nemsokára férjhez ment Mária Józsefhez, és, amikor a király bejelentette, hogy vissza kell menni arra a helyre ahol születtek, mert népszámlálás lesz, együtt mentek a Jeruzsálemhez közeli Betlehembe. Amikor megérkeztek késő este Betlehembe, Mária érezte, hogy eljött ideje, hogy megszülessen a bébi, de már nem volt hely a számukra sehol. Végül is sikerült behúzódniuk egy istállóba és ott született meg a kis Jézus. Bölcső nem volt, helyette a jászolba fektették az újszülöttet.

Egy közeli mezőn pásztorok legeltették a juhaikat és egy angyal jelent meg előttük mondván, hogy egy közeli istállóban megszületett az Isten Fia. Amikor a pásztorok ott találták a bébit a szüleivel, tudták, hogy az angyal igazat mondott.

Három bölcs is tudta, hogy itt az ideje a Messiás megszületésének, és, amikor látták a csillagot a betlehemi istálló fölött, tudták, hogy az a jele annak, hogy ott is fogják megtalálni. Amint ott látták a kis Jézust Máriával és Józseffel, térdre borultak előttük és ajándékokkal halmozták el őket.

                 Ki mikor ünnepli a karácsonyt?

Különféle keresztény egyházak különböző dátumokon ünneplik: a katolikusok és a reformátusok december 25-én, a görög keleti ortodox, a szíriai és az etióp egyházak január 6-ikán, az örmények pedig január 18-ikán. S ma már a volt kommunista országokban is szabadon ünnepelhető, hivatalos ünneppé vált

                Hogyan ünnepelik a Karácsonyt világszerte?

Bizony, ahány ország, annyi szokás! De általában mindenhol december 25-ikén kezdődik Karácsony és január 6-ikán végződik, amikor a hagyományok szerint a bölcsek érkeztek. Bár vannak olyan keresztény vallások is, ahol január 6-ika a Karácsony. (Lásd fentebb) A Karácsonyt megelőző hónap, az Ádvent, szintén fontossággal bír, ez az ideje a Megváltóra való várakozásnak. S az Ádventen belül bizonyos napok különböző országokban nagyobb fontosságot kaptak, mint pl. a svéd Szent Lucsia nap, Európában pedig a Mikulás. Ez alatt az idő alatt világszerte sok a parti, finomságokat esznek az emberek és tradicionális karácsonyi énekeket énekelnek. Egyre elterjedtebb az a szokás is, hogy egy örökzöld fát bevisznek a házba és kidíszítik csillogó díszekkel, édességekkel és igazi, vagy elektromos gyertyácskákkal – bár ez még a déli országokban ritka.

Karácsony este Európában mindenki hazamegy korán, naplemente után “megjön az angyal”, ünnepi vacsora van és kibontják az ajándékokat. Sokan később elmennek az Éjféli Misére, vagy másnap reggel a templomba, hogy megünnepeljék Jézus születése napját. Az angolul beszélő országokban a gyerekek korán lefeküsznek, és az éjjel folyamán egy idős, pocakos bácsi, a Santa Claus (úgy ejtjük ki, hogy Szenta Klausz) körbejárja a világot egy repülő szánkóval, amit 12 rénszarvas húz. Ő aztán lemászik a kéményen és ott hagyja az ajándékokat a már egy hónappal azelőtt felállított karácsonyfa alatt. (Nézd csak meg mi történik, ha lefekvés előtt elfelejtik eloltani a tüzet a kandallóban.) A gyerekeknek mindég sikerül jó korán felkelni és kiabálva rohannak be a szüleik szobájába, mutogatva nekik, mit hozott a Santa Claus. Ez a szokás ma már erősen terjed a nem keresztény országokban is, mint Kína és India, – most már oda is megy a Santa Claus!                                                               

                                    Karácsonyi jelképek:

Adventi koszorú
Angyal
Gyertya
Karácsonyfa

                                       Az igazi ünnep

A téli ünnepi szokások a századok során sokat változtak, de az ajándékozás szokása megmaradt. Karácsonyi fények gyúlnak a fenyőfákon, és az öröm az ajándékozásban is megnyilvánul. Sohasem az ajándék értéke a fontos, hanem a szándék, a figyelmesség, amellyel adják. 

 Az ajándékozás lényege, hogy gondolunk valakire, örömet akarunk neki szerezni, készülünk rá. Szentestén véget ér karácsony böjtje, és az ünnep fénypontja a karácsonyi lakoma. Az ünnepi asztalnál nem az a lényeg, milyen értékes étkészletet veszünk elő, hanem hogy a hétköznapoktól eltérően az ünnep jellegének megfelelő ételekkel, virággal, gyertyával vidámítsuk az asztalt és magunkat. 

 A szeretet ünnepén elfelejtjük mindazt a sok fáradozást, amit az ünnepre való készülődés okozott. A fenyőillatú meleg szobában örülünk egymásnak, az ünnepnek, az ajándékoknak. A nagy rohanásban megállunk egy percre, és egymásra figyelünk. Jó érzés, ha békében, szeretetben együtt a család.

                                      Karácsonyi szokások

A karácsonyi ünnepek kezdete november végére, december elejére esik az eljövetelt és az Úrra való várakozást jelentő adventtel, ami egyben az egyházi év kezdetét is jelenti. Eredete az 5-6. századra nyúlik vissza, amikor heti háromnapos böjttel is megtisztelték. A szentestét megelőző négy ünnepi vasárnap és szentek névnapjai (András, Borbála, Miklós, Tamás, István, János) tartoznak bele. Fenyőágból, szalmából, négy gyertyából díszített koszorút készítenek, majd e gyertyákat, az egymást követő négy adventi vasárnap gyújtják meg.

Advent időszakát régebben a termelékenységi varázslás, a nők fizikai munkától való mentesítése is jellemezte, de a legelterjedtebb hiedelem a Lucázás volt. December 13-án, Luca napján a téli hosszú éjszakákkal, vagyis a sötétséggel Szent Luca átalakult boszorkánnyá. A boszorkányok elriasztására a kulcslyukba fokhagymát dugtak, az ajtófélfába kést állítottak, az ajtóra fokhagymával keresztet rajzoltak vagy a seprűt keresztbe rakták. E napon semmit se volt szabad kölcsönkérni vagy adni, nehogy az a boszorkányok kezére jusson. Luca napján kezdték el készíteni a Luca széket. A lányok Luca napján jósolták meg jövendőbelijüket, a fiúk hajnalban kotyolni, lucázni indultak. Ajándékba tojást kaptak. 

A gazdasszony a szalmát a tyúkok alá dugta, a vendégeket, pedig a konyhába ültette le. A hiedelem úgy tartotta, hogy szerencsét hoz a tyúkokra, ha elsőként legény érkezik aznap a házba. Luca napján készítettek Luca cédulát, Luca kalendáriumot, és ültettek Luca búzát. Főként a Dunántúlon elterjedt, de másutt is ismert népszokás a december 15-én kezdődő: Szállást keres a Szent család.

A katolikusok számára a karácsonyi ünnep fénypontja az éjféli mise melyet december 24-ről 25-re virradó éjszaka tartanak a templomokban, és amelyen rengeteg hívő és nem hívő ember vesz részt szerte a világon. Rómában az 5. században vezették be, a pápa az óta is minden alkalommal a római Santa Maria Maggiore templomban celebrálja. Karácsony napján a pápa kiáll a vatikáni palota erkélyére, és onnan adja áldását az emberiségnek, melyet nem csupán a rengeteg odagyűlt hívő hallhat, hanem világszerte valamennyien láthatjuk a médiák segítségével.

Karácsonykor a ház körüli állatokat gondosan ellátták, óljaikat kitakarították. Különös hiedelmek kapcsolódtak ugyanis az állatokhoz. Voltak, akik azt tartották, hogy az állatok karácsonykor beszélni tudnak. Egyes országokban szokás volt az állatoknak kis karácsonyfát állítani, de ezt a pogány eredetű szokást az egyház tiltotta.

 A karácsony napi népszokások célja a gonosz ártó szellemek elűzése, amit általában zajkeltéssel, állatbőrök, jelmezek, álarcok viselésével próbáltak meg elérni. Vidékenként eltérően a gyerekek, kolindolással, regöléssel, kántálással, betlehemezéssel. Ezt a dramatikus játékot eredetileg templomokban, majd később különböző változatban házakhoz járva adták elő a gyerekek.

Betlehemezés 

A betlehemezés a magyar paraszti hagyomány egyik legismertebb és legnépszerűbb népszokása a karácsonyi ünnepkörben. Tulajdonképpen pásztorjáték, azt a történetet meséli el, melyben Jézus születésekor a pásztorok vagy a “három királyok” meglátogatják a jászolban, barmok közt fekvő kisdedet és Máriát. A betlehemezők ‒ általában férfiak, legények vagy gyerekek ‒ betlehemet visznek magukkal. Ez fából, papírból készült jászol, amelyben a szent család figuráit és a jászolban fekvő állatokat ábrázolják. A dramatikus játék részei a bekéredzkedés, a háziak köszöntése, a születéstörténet felolvasása vagy előadása, adománygyűjtés. Állandó szereplők a pásztorok és egy angyal, illetve bizonyos vidékeken Heródes. Az erdélyi betlehemes hosszabb terjedelmű misztériumjáték, több szereplővel. Általában megjelenítik Szűz Máriát és Szent Józsefet is. 

              Gyakran állatok is szerepeltek benne, a gyermek Jézust pedig élő kisbabával jelenítették meg. A betlehemezés fontos kelléke a kis templom, melynek belsejében a királyokat Betlehembe vezető csillag és bibliai figurák találhatók. A szereplők: pásztorok, angyalok, Mária, József, előadják a Jézus születéséről szóló bibliai történetet. 

   Ezután a betlehemezők átadják ajándékaikat, jókívánságaikat, majd a háziak megvendégelik őket. Főként a Balaton felvidéken szokás a betlehemezés másik fajtája, a bábtáncoltató betlehemes, itt színpadon, kis bábokkal játsszák el a történetet.

December 28-án, aprószentek napján tréfás mondókákat mondogatva, vesszőből font kis korbáccsal veregetik meg a gyerekeket vagy akár az egész háznépet, hogy frissek és egészségesek legyenek.

Karácsony napjával egy újabb ünnepi szakasz veszi kezdetét, a karácsonyi tizenketted, mely 12 napig, január 6-ig, vízkereszt napjáig tart. Ez a nap egyben a vizek megszentelésének és Jézus megkeresztelésének ünnepe is. Vannak országok (pl.: Spanyolország), ahol e napot a háromkirályok napjának nevezik, és nagyobb ünnep, mint maga a karácsony.

                                                      Magyar népi hagyomány

 A magyar népi hagyományban Szenteste napján csak a ház körül szabadott dolgozni, a mezőn tilos volt tevékenykedni. Szintén nem volt szabad kölcsönadni, mert ez elvitte a szerencsét. Ezen az éjjelen merítették az ún. aranyos vizet vagy életvizet, melynek egészségvarázsló szerepet tulajdonítottak. Az éjféli mise alatt a pásztorok egyes vidékeken körbejárták a templomot, és zajkeltéssel (ostorcsattogtatás, kürtölés…) igyekeztek a gonoszt távol tartani. A mise után a gazdák megrázták a gyümölcsfákat, hogy bő termés legyen, illetve az állatoknak is különféle mágikus erővel bíró ételeket adtak (pl. szentelt ostyát, piros almát.), hogy egészségesek maradjanak.

A magyar népi hagyományban Szenteste napján csak a ház körül szabadott dolgozni, a mezőn tilos volt tevékenykedni. Szintén nem volt szabad kölcsönadni, mert ez elvitte a szerencsét. Ezen az éjjelen merítették az ún. aranyos vizet vagy életvizet, melynek egészségvarázsló szerepet tulajdonítottak. Az éjféli mise alatt a pásztorok egyes vidékeken körbejárták a templomot, és zajkeltéssel (ostorcsattogtatás, kürtölés.) igyekeztek a gonoszt távol tartani. A mise után a gazdák megrázták a gyümölcsfákat, hogy bő termés legyen, illetve az állatoknak is különféle mágikus erővel bíró ételeket adtak (pl. szentelt ostyát, piros almát.), hogy egészségesek maradjanak.

                                 Karácsonyi ünnepi vacsora

A karácsonyi asztal a néphagyományban fontos szerepet játszott az ünnepkor. Mind az asztal díszítésének, mind az étkezésnek szigorú rendje volt. A feltálalt fogásoknak mágikus erőt tulajdonítottak. A karácsonyi abroszt az év során még általában vetőabrosznak használták (ebből vetették az első gabona magvakat, hogy bő termés legyen.) Az asztalra gabona magvakat helyeztek, ebből adtak a baromfiknak, hogy jól tojjanak, az asztal alá pedig szalmát tettek, annak emlékére, hogy Jézus jászolban született. Később ezt a szalmát a jószág alá tették, hogy egészséges legyen, de volt ahol a gyümölcsfákra is kötöztek belőle, jó termést remélve.
A szigorú rituálékhoz tartozott, hogy a gazdaasszony nem állhatott fel vacsora közben az asztaltól, hogy jól tojó tyúkjai legyenek. Az ételek közül előnyben részesítették azokat, amelyek bőséget, jó termést ígértek a háziaknak. Innen a bab, borsó, lencse, mák, dió, hal a (halpikkely miatt) megjelenése a karácsonyi asztalon. A fokhagyma az egészséget, a méz (mézesbáb) az élet édességét jelképezte. A kalácsból, almából az első falatokat szétosztották egymás között, hogy a család mindig összetartson. A karácsonyi morzsát összeszedték, és az állatoknak adták, hogy termékenyek legyenek, de jó volt betegek gyógyítására, rontás elűzésére is. Sok helyen este az asztalt nem szedték le, hogy a betérő kis Jézus ne maradjon éhes.
A paraszti étkezési szokások alapjai ma is megtalálhatók karácsonyi étrendünkben. Gyakoriak a halból készült ételek, de angolszász befolyásra elterjedt a pulyka is. A borleves egyértelműen a nagypolgári étkezési kultúra része, a mákos guba viszont a paraszti hagyományból ered, csakúgy, mint az elmaradhatatlan bejgli (a diós, mákos kalács).

                                                   Karácsony a világ más tájain.

 Amerika: Ahány etnikum van Amerikában annyi féleképpen ünneplik a karácsonyt. De azért vannak közös szokások is. Például egész decemberben énekelve járnak házról házra a gyerekek, és mindenütt ünnepi módon vendégelik vagy megajándékozzák őket. csaknem minden házban színes kis égőkkel megvilágított karácsonyfa áll. Az ajándékot úgy kapják a gyerekek hogy harisnyájukat vagy cipőjüket tölti meg a Mikulás.

Anglia: A gyerekek még időben levelet írnak a mikulásnak, amit bedobnak a kandallóba, hogy az a kéményen át az Északi sarkvidékre repüljön. Ha először az ajándék lista kap lángra akkor újra kell írni. Karácsonyi különlegesség a mazsolás puding amelybe kis ajándékot is szoktak rejteni. Megtalálójának állítólag szerencséje lesz. Anglia divatot is teremtett. Itt kezdtek el karácsonykor fagyöngyöt függeszteni az ajtó fölé.

Ausztrália: Mikulás szánját 8 fehér kenguru húzza. Karácsonyi vacsorát a szabadban fogyasszák. Majd lemennek a tengerpartra vagy krikettet játszanak.

Ausztria: Mikulás december 6-án ajándékozza meg a jó gyerekeket dióval, almával, édességgel. December 24.én pedig gyermek Jézus hoz nekik ajándékot és karácsonyfát. A gyerekek izgatottan várják hogy megszólaljon a csengettyű, csak ez után léphetnek gyertyákkal díszekkel és édességekkel feldíszített karácsonyfát rejtő szobába.

Dél-Afrika: Itt nyáron van a Karácsony. Kiadós ebéd után a családok meglátogatják a barátaikat, és karácsonyi dobozokat adnak át egymásnak, amelybe rend szerint valami ennivaló finomság van.

Franciaország: Kisebb gyerekek kikészítik cipőjüket a tűzhely közelébe, hogy a karácsonyeste a mikulás beletegye az ajándékot. Nagyobbak a felnőttekkel elmennek az éjféli misére. Majd hazatérve ülnek az ünnepi asztalhoz.

Kenya: Még a templomokat is feldíszítik szalagokkal, virágokkal, léggömbökkel, zöld növényekkel. Az ünnepi vacsorát a szabadba készítik el nyílt tűzön.

Németország: A németek karácsonykor nagyon feldíszítik a házat. Az ablakokba fakeretre erősített színes gyertya égőket vagy színes képeket szerelnek, melyek nagyon szépen mutatnak a téli éjszakában. Lakások többségében megtalálható a Betlehem is. A gyerekek a karácsonyi ajándék listát rajzokkal díszítik és éjszakára az ablakpárkányra helyezik. Tetejére cukor nehezéket tesznek, hogy a mikulás biztos megtalálja.

Norvégia: A karácsony csészényi zabkását hagynak a pajtában, így akarják a rossz szellemeket távol tartani a háztól. A feldíszített fenyőfát a családok, kéz a kézben körültáncolják miközben karácsonyi dalokat énekelnek.

Svédország: Karácsony reggelén templomok égő gyertyákkal várják a híveket. Az ünnepi menü: hering és barna bab. Jó gyerekeknek a mikulás a Jultomtem, egy manó segítségével osztja szét az ajándékot.

Új-Zéland: Karácsony náluk a nyár közepére esik ezért ilyenkor a többség piknikezik a szabadban vagy a tengerpartra megy. általában hideg sonkát és jégbe hűtött sört fogyasztanak.

Ukrajna: A gyerekeknek az ajándékot a jégapó 3 rénszarvas húzta szánon viszi. Vele van a hópehely leány is aki ezüst kék, szőrme díszítéses ruhát, fején pedig korona formájú hópelyhet visel.

 

(forrás: szépkarácsony.hu)

 

 

 

Print Friendly, PDF & Email

Leave a Reply

Vélemény, hozzászólás?