HORGÁSZVIZSGA TESZT

Utóljára frissítve 2017. február 07. 11:39

MINTA HORGÁSZVIZSGA TESZT KÉRDÉSSOR

HORGÁSZVIZSGA KIDOLGOZOTT KÉRDÉSEI

1.         Tétel

1.         Horgászatra jogosító okmányok
Horgászni annak van joga, aki rendelkezik az adott naptári évre érvényes állami horgászjeggyel és az adott vízterületre szóló területi engedéllyel. Köteles magánál tartani ezen okmányokat horgászat közben, valamint a fogási naplót és azokat a halászati őr, a halászati, a természetvédelmi és rendőrhatóság képviselőjének felhívására átadni. Állami horgászjegyet az a személy kaphat, aki rendelkezik horgászvizsgával vagy az előző évi horgászjegyét bemutatja, horgászszervezeti tagságát igazolja és a fogási naplóját leadja.
 
2.         Mit jelent a belterjes víz fogalma?
 
3.         Orsó
Az orsó a horgászzsinór tárolásán kívül fontos szerepet játszik a horogra akadt hal partra juttatásánál is. Vannak tároló és multiplikátoros (forgódobos), valamint zártdobú és peremfutó (álló dobú) orsók. A jó orsó golyóscsapágyazott műszer. Legyen az orsóhoz pótdob, úgy vékonyabb és vastagabb zsinórt is használhatunk. Az orsó lelke a fék. A peremfutó orsó forradalmasította a horgászatot, mivel a horgot vagy villantót nagy távolságokra lehet bedobni. Megakadályozza az önműködő fékberendezés a zsinór szakadását. Dobás előtt felnyitjuk a felkapó kart, miközben a zsinórt ujjunkkal megakasztjuk. A dobás pillanatában a zsinórt elengedjük, mely a párhuzamos dobról lepereg. A vízbeérésekor a forgató kart előre hajtjuk, amikor a felkapó kar elkapja a zsinórt és a forgócsésze forgásával a dobra tekercseli. A horgászat megkezdése előtt a fékjét úgy beállítani, hogy a hal váratlan erős kirohanása esetén a zsinór el ne szakadjon. Jól beszabályozott fékkel, akadálymentes vízen, körültekintő fárasztással szinte minden méretű hal kifogható aránylag vékony zsinórral.
 
4.         Úszózás
Az úszós horgászat lehetővé teszi, hogy a csalit a felszíntől a fenékig bármely vízrétegben felkínáljuk az ott élő halaknak. A csali kijutatását, megfelelő helyen tartását a zsinórra rögzített vagy annak egy bizonyos szakaszán mozgó úszóval oldjuk meg, amely a hal kapását hivatott jelezni. A folyóvízi úszók lefelé keskenyednek és egy pontban nehézkeltek. Az állóvízi úszók az ereszték hosszán elosztjuk az ólmozást. Karcsúbbak a folyóvízieknél és a balsa test teljesen a víz alá merül és a fenék közelében lebeg. Élő kishalas csalizott úszós szereléket gyakran használnak ragadozó halak (csuka és fogassüllő) fogására is.
 
5.         A pisztrángok jellemzése
Sebes pisztráng: Tipikus élőhelye a búvóhelyekben gazdag, oxigén dús, és tiszta vizű hűvös hegyi patakok képezik. Csak állati táplálékot fogyaszt: rovarlárva, vízre hulló rovar, rákocskákat és kisebb halakat. Kevés víz felel meg az igényeinek. Horgászható legyezéssel, pergetéssel, apró körbeforgó villantóval esetleg kisebb támolygó villantóval. Könnyen összetéveszthető a szivárványos pisztránggal. Ha a farok úszón fekete foltokat látunk az egyértelműen szivárványos pisztráng. Ha nincsenek foltok a farok úszón, akkor a test színezetét jobban szemügyre kell venni. A sebes pisztráng testén piros, barna és fekete pettyek egyaránt megtalálható, egy részüket világos gyűrű veszi körül.
Tilalmi időszak: október 1. – december 31.
 
Szivárványos pisztráng: Hasonló igényű és táplálkozású faj, de néhány víztárózóban és kavicsbánya tóban is megtálalható. Horgászata ugyanaz. Egyes vizeken rendelhetnek el fogási tilalmat.
Legkisebb kifogható méret: 22 cm
 
„Sebes pisztráng: Lazac félék családjából származik, fő jegye a többszörös ragadozó fogazat, kevésbé hasított a kormányúszó, a farok úszó és háton található járulékos zsírúszók, feje aránylag nagy, testhossz 1/5-de, szájzuga a szem hátsó széléig ér, színe változatos, pikkelyei aprók
Szivárványos pisztráng: Teste nyúltabb, háta kékesszürke, oldala zöldes árnyalatú ezüst, egészteste a has kivételével, fekete foltokkal tarkított.”
 
2.         Tétel
 
1.         Ki kaphat területi engedélyt?
A halfogására jogosító alapvető okmány a területi engedély, amelyet az adott vízterület jogosultja adja ki. A területi engedélyt a jogosult legfeljebb egy naptári évre adhatja ki, de vannak rövidebb érvényességű – heti, napi – engedélyek is. Területi engedélynek tekinthető a bérhorgászati szolgáltatást kínáló tavaknál kiadott napijegy vagy belépőjegy is, amik csak állami horgászjegy birtokában válthatók ki. A jogosult a területi engedély kiadásával egyidejűleg fogási naplót is átad a horgásznak, aki a horgászat befejezése után naponta köteles abba bejegyezni halfajonként az aznap kifogott mennyiséget. A fogási naplót, a tárgy évet követő év január 10. napjáig köteles leadni a jogosultnak.
 
2.         Mit jelent a tiltott horgászeszközök, módszerek megnevezése?
Állami horgászjegy területi engedély birtokában legfeljebb két bottal horgászhatunk, úgy hogy egy készségen 3 horognál több nem lehet. A csali hal fogására használt készség is beleszámít. Az 1 m2-nél nagyobb csali fogó háló használata. A használható horgász eszközöket miniszteri rendelet határozza meg. Az adott területre érvényes halgazdálkodási tervszigorítást nem tartalmazhat, de enyhébb előírást nem. A korlátozást a területi engedélyen fel kell tüntetni.
 
„Gereblyéző horgászat (3 horog van rajta), 3 vagy több horog használata, halász eszközök használata (áram, háló 1×1 m felett,) „
 
3.         Horgász zsinór
A horgászzsinór közismert neve a damil a felszerelés legérzékenyebb eleme. Minőségének meghatározói a szakítószilárdság, rugalmasság, a csomótűrés és felület fényessége. A zsinór akár 10%-ával megnyúlhat, de 20%-os nyúlás felett már szakad. A zsinór csavarodását a körforgó villantó vagy az etetőkosaras vontatása okozza. Egyetlen csomó a szakítószilárdságot 25-30 %-al, a rossz csomó esetén 40 %-al csökkenti. A különösen erős halaknál (márna, amur) az + 10 %-os átmérő növelés indokolt, de nádasban történő horgászásnál a dupla vastagságú damil is indokolt. 
 
„A zsinórokat átmérőjük szerint lehet osztályozni. Általában 0,10-0,70 mm-ig terjednek. A mindennapi használatban a tizedes jelet elhagyjuk, így a 0,10 mm zsinórt tízesnek hívjuk. Átmérő növekedéssel nő a teherbírásuk. A lágyabb zsinórok jobban használhatók, mivel ritkábban okoznak gubancolódást. Peremfutó orsókra vékony zsinór való. Vastagabb zsinórok tároló orsókra valók. „Az eredményes horgászat érdekében, ésszerűen minél vékonyabb zsinórt használjunk A zsinórvezető gyűrűk, elkoptatják, megnyúlik, anyaga elöregszik. A puhább vezetőgyűrűkbe vájat keletkezhet, amik még jobban koptatják a zsinórt. Ezért szükséges gyakran vizsgálni a vezetőgyűrűket valamint a zsinórokat. Az 1-3 méter zsinór viselődik meg könnyedén, így ezek levágása időnként célszerű. A zsinór legjobb karbantartás módja, hogy a dobon lévő zsinórkészlet teljes megfordítása és úgy tekerjük vissza, hogy a használt vége kerüljön alulra. „
 
4.         Mű csalik
A mű csalik különféle vízi lények színét, mozgását utánozzák, de főleg ragadozó halak rezgésérzékelő szervére apellálnak. Készülnek fémből, fából, gumiból és műanyagból.
A körbeforgó villantó lényege, hogy egy tengelyen ovális fémkanál forog, a vontatás keltette áramlás hatására. Többnyire a felszín közelében élő ragadozóhalakra körforgóval (csuka, domolykó, balin).
A támolygó villantó áramvonalasra vágott, ívben hajló, színes fémlemez. Mozgása az imbolygó, kába kishalat utánozza.
A wobbler fából vagy műanyagból készült halutánzat. Egy-, két- és háromtestűek, tagonként arányos nagyságú hármas horoggal szerelve. Az elején lévő torló lemez a víz alá, a balsafa test felfelé kényszeríti a wobblert, hatások eredője ficánkolás.
A twistert magyarul tekergőnek nevezhetnénk. Horoggal egybeöntött, színes ólom a fejük, a testük és farkuk pedig elasztikus szilikon kaucsuk.
A műlégy elsősorban a pisztráng és balin horgászok kelléktárába tartozik.
 
„Különböző mű csalik: szivarólom (horgos), jig mű csali, mormiskázó villantó (lékhorgászat), pilker mű csali (tengeri horgászat)”
 
5.         Pergetés
A fenekezéssel és az úszózással szemben a peregetés nem univerzális módszer, ugyanis csak a ragadozó halfajok horgászatánál alkalmazzák. A módszer lényege a mű csali (villantó) folyamatos dobása, majd vontatása oly módon, hogy a ragadozó halat megtaláljuk és kapásra ingereljük. A pergetésnél legalább 0,25-ös damilt használjunk. A műcsalit a bot és az orsó segítségével folyamatosan vagy szakaszosan mozgatjuk. Lehetőség szerint utánozzuk a vízben mozgó kishalakat, elkerülve a mederben lévő akadályokat.
 
„A ragadozó halak egyik legeredményesebb és legsportszerűbb horgászat. Kishalat utánzó műcsalit rugalmas botra, peremfutó orsóra és vékony zsinórral nagy távolságra veti ki.”
 
6.         Csuka
Inkább az állóvizekre jellemző halfaj, amely a folyóvizekben csak a sodrástól mentes szélvizekben található meg. Különösen kedveli a kisebb, növényzettel sűrűn benőtt tavakat és víztározókat. A nagyobb tavakban, a parti zónában él. Tipikus ragadozó. Minden olyan halfajt elfogyaszt, amelyhez hozzájut. Egyik legkeresettebb és legismertebb sport halunk. Horgászható a különböző mű csalikkal ellátott pergetéssel és az élő hallal csalizott úszós készséggel is. Valamennyi módszernél erős felszerelésre van szükség a megakasztott csuka kemény védekezése miatt és a tipikus élőhelyeken az elakadás gyakori veszélye miatt is. A horog eltávolítása óvatosságot igényel, mert a csuka fogazata fájó sérülést tud okozni.
Tilalmi időszak: február 15. – március 31.
Legkisebb fogható méret:  40 cm
 
„Teste hosszúkás és oldalról kissé lapított. Feje lapos, kacsacsőre emlékeztet. Testét apró pikkelyek borítják. Háta szürkészöld, oldalai világosabbak és márványozottan tarkák. Hasa fehéres, úszója tarka. Szájnyílása szélesen bevágott, olyan széles, mint a fej. Alsó állkapcsa kicsit túlér a felsőn. Alsó állkapcsában kampófogak helyezkednek el. Szeme nagy. Színe a környezethez alkalmazkodik. Igen korán, már február-márciusban ívnak. Mindenhol előfordul, csak hideg vizű és gyors folyású patakokban nem fordul elő. Nála kisebb halakkal táplálkozik. De saját társai is táplálékává válhat.”
 
3.         Tétel
 
1.         Milyen okiratok kellenek a horgászáshoz? (Milyen feltételek mellett lehet a vízparton tartózkodni?)
 
A vízparti tartózkodás fegyelmet és körül tekintést igényel. Ha zsinórt kell tépni ronggyal, tépjük. Legyen nálunk jód, kötszer és sebtapasz is. Ne telepedjünk korhadt fa alá és szakadt partoldal tövébe és tetejébe. Fel kell függeszteni a szénszálás horgászbotok használatát zivatarokkor (villámveszély). Illetve hosszú botokkal kerüljük a távvezetékek közelét. A darazsak miatt le kell takarni az etető anyagot, a bot végét és kezünkről pedig mossuk le a halnyálkát. Az úszás és az alkohol egymást kizáró ok. 
 
2.         Felmentést tilalom alól az egyesület adhat-e?
Tilalom alóli felmentést csak a saját kezelésű vizeire adhat, a megyei halászati felügyelő egyetértésével.
 
3.         Kapásjelzők, úszók
Jelzik, hogy a zsákmány megérkezett, a csalétek a benne rejtőző horoggal a szájában van és elindult vele. A kapásjelzőt fenekező horgászatnál használjuk. Léteznek gyári kapásjelzők, de használhatunk uszadék fát vagy nádat is. Az úszó is kapásjelző, de nem a bot közelében, hanem a horog felett található. Valamint a horgot a megfelelő vízmélységben tartsa. Folyóvízieknél és az önsúlyosoknál egy- (rögzített), az állóvízi úszóknál pedig kétpontos rögzítés (csúszós) dívik.
 
„A rögzített úszót általában kisebb vízmélységben és nyílt területen. Mélyebb víz esetén vagy nád mellett a csúszó úszó használata indokolt. A rögzített úszó rögzítését gumi vagy műanyag gyűrűvel történik, csúszó úszót pedig az ütközők között lehetséges mozgatni. Ütközők lehetnek gumi vagy fonal. A sikeres horgászathoz minél könnyebb és minél kisebb ellenállású úszóra van szükség. Ponty és keszeg kapások (kényes kapások) indokolt a nagyon könnyűúszók. Szürkületben és sötétben indokolt a világító úszó.”
 
4.         Íz- és etető anyagok
Aranyszabály: az etetőanyag soha ne legyen egyillatú, hanem illatok keverékével kínáljuk a halaknak. Csak ha tudjuk, melyik hal a dominál a horgászhelyen, annak kedvence emelkedjék ki valamilyen illat kompozícióból.
Szoktató etetés: Állandó horgászhelyünkön ajánlott, amely végezhető szemestakarmánnyal (búza, kukorica) is.
Csalogató etetés: Alkalmi horgászhelyünkre terelhetjük vele halakat. Ilyenkor jó minőségű gyári etetőanyagot használjunk.
Helyben tartó etetés: Ezt a horgászat során folyamatosan végezni kell.
A horogra mindig értékesebb, a halak számára vonzóbb csali kerüljön, mint a csalogatásra használt anyag. Ha áztatott kukorica az etető anyag, konzerv kukorica kerüljön a horogra. A halászati hatóság etetési tilalmat rendelhet el. A vizet és környezetét nem veszélyeztetheti és szennyezheti.
 
5.         Mártogatás
A fenekezés és a pergetés közötti, átmeneti jellegű módszer. Kőhányásoknál, mély, akadós vízszakaszokon alkalmazzák, leginkább fogassüllő horgászatára. A módszer lényege, hogy a csalihal vagy halszelet emelgetése, süllyesztése, úsztatása akadós terepen, ahol a zsákmányra váró ragadozót megkeressük, és kapásra ingereljük.
 
6.         Amur, növényevő halak
Síkvidéki folyókban, csatornában, holtágakban általánosan elterjedt. Zárt állóvizekben csak telepítés által található meg. Tápláléka a magasabb rendű növények, főleg hínárfélék alkotják, de a gerinctelen állatokat is elfogyasztja. Csalizása kukorica és burgonyával eredményes. Csak erős felszereléssel fogható eredményesen, mert nagyon erősen védekezik. Hengeres teste, széles homloka, alacsonyan elhelyezkedő szemek. A domolykó hasonlít legjobban. Az amur úszói egyenletesen szürkés színűek, s egyik úszója sem vörhenyes, valamint nincs bajusza.
Legkisebb fogható méret: 40 cm
 
4.         Tétel
 
1.         Mit jelent a területi korlátozás?
Horgászni olyan vízterületen szabad, amelyre érvényes területi engedélyével (éves, heti, napijegy) rendelkezünk. A területi engedélyen felsorolják, hogy mely víz területekre érvényes vagy azt jelzik, hogy mely vízterületek látogatására nem jogosít (országos jegyek).
 
2.         Hogyan kell értelmezni a tilalmi idő kezdetét és végét?
A tilalmi időszakok a legáltalánosabban alkalmazott halvédelmi intézkedése. A tilalmi időszakok országos érvényűek, de a megyei halászati felügyelőnek lehetősége van azokat egyes vízterületekre módosítani. A fogási tilalom az első nap 0 órával kezdőik és az utolsó nap 24 órájával végződik. Ha az első vagy az utolsó nap szombat vagy munkaszüneti nap, akkor a tilalom első napja a következő munkanapra esik, ha pedig az utolsó napja, akkor a megelőző munkanapon végződik.
A tilalmi időszakok az ingatlan nyilvántartásban bejegyzett halastavakra nem vonatkozik.
 
3.         Önetető
Etetőkosár: spirális alakban drót van hajlítva, réz csőhöz rögzítve, etetőanyag a drótok közé.
Hosszanti bordás etetőkosár: Az ólomtuskók közép hosszanti irányban rögzítik a drótokat. De van fröccsöntött változata is.
Műanyag tégelybe lyukakat fúrnak. Eleven férgeket, gilisztát, csontkukacot raknak az edénybe. Vízbe érve kimásznak és mozgásukkal csalogatják a halat a horog közelébe.
A legtöbb önetető ólommal egybeöntve készül.
 
4.         Egyéb csali anyagok
Fő csali anyagok: légylárva (csontkukac), giliszta, pióca, nadály, csiga, kagyló, mezei tücsök, szöcske, lótücsök (lótetű), lisztkukac, kukorica, burgonya, magvak, gyümölcsök, kenyér pufi, bojli.
Egyéb csalik: sajt, felvágott, szalonna, kolbász (1 cm kockára vágva)
Sajt és nyers kolbász = márnára
Sózatlan szalonna = padurcra
 
5.         Legyezés
 
A legyező horgászat lényege rovarok vagy utánzataik mozgatása a víz felszínén vagy közvetlen az alatt. A hegyi patakokban pisztráng félék fogására alkalmas. De domolykó és egyes keszegfélék is foghatók vele. Itthon sajátos legyező módszer alakult a balin fogására. Lényege a zsinór végére hármas horoggal felszerelt szivarólom, valamint 40-40 dm-re kötött 10-15 cm előkére műlégy. 
 
„Hosszú, vékony előkére szerelt súlytalan műlegyet nagy önsúlyú, különleges legyező zsinórra vetjük a víz felszínre és ott táncoltatva ingereljük a vízbe hulló rovarokra leskelődő ragadozó halakat. A legnagyobb gyakorlatot kívánó horgászati mód. A legyezéshez 2,40-2,70 méteres rugalmas bot és legyező (tároló) orsó szükséges. Fontos a felszerelés összhangja. Meg van adva, hogy egyes botokhoz milyen legyező zsinór szükséges.”
 
6.         Ponty
Az egész Földön legszélesebb körben elterjedt édesvízi halfaj. Élőhelye: sekélyvizű tavak, holtágak, folyók középső és alsó szakaszának mellékágai, kiöntései. Telepítések következtében olyan helyeken is amik nem felelnek meg igényeinek , de itt nem szaporodik. Mindenhol megtalálható, kivéve a hegyi patakok, és a gyorsfolyású folyószakaszok. Mindenevő, rákocskák, rovarlárvák, és puhatestűk, amiket a vízfenéken gyűjtöget. Úszó- és fenekező horgászat, növényi eredetű csalival. Terepviszonytól függ, hogy melyik módszer jobb. Pikkelyes, a szája körül négy bajusz szál van, a kárásznak meg egy se. Fontos a szoktató és a csalogató etetés.
Tilalmi időszak: május 2. – június 15.
Legkisebb kifogható méret: 30 cm
 
„Ez mellett nagy mennyiségben szaporítható. Szája közepes nagyságú, felső száj nyílás szélén két hosszú és két rövid tapogató ízlelő bajuszszál helyezkedik el.
Az úszók közül a hátúszó és a farok alatti úszó első sugara kemény csontos és fűrészes szélű.
Vizeinkben fogható pontyok alakja pikkelyezettsége színe és növekedési üteme annyira változatos, hogy joggal beszélhetünk különböző pontyfajtákról. Az alak szempontjából három ponty fajtáról beszélünk ( nyurgaponty, tőponty, és a nemes ponty ) A nemes ponty lehet (pikkelyes nemes ponty, hátpikkely soros tükrös ponty, bőrponty)
Szaporodása ivása sekély szélvizekben, ha a vízfok eléri, a 17 C-fokot már április végén elkezdődhet.
Táplálkozása: Ivadék korában lebegő apró állati szervezetek, kerekes férgek, kandics rák, vízibolha stb. Második nyártól főtápláléka a partközeli vizeken és a nyílt víz iszapjában, nagy tömegben tenyésző rovarálca, csigák, kagylók főként vándorkagylók, giliszták, kérészálcák stb. A táplálkozása nagyban függ a víz hőfokától, oxigén tartalmától, időjárási frontok átvonulásától és a napszaktól.”
 
5.         Tétel
 
1.         Tiltott módszerek
A robbanó és mérgező anyagok, a szúrószerszámok és a váltóáramú használata, valamint a gereblyéző horgászati módszer.
 
2.         Darabszám korlátozást hogyan kell értelmezni?
A mérettilalommal védett nemes halfajokból naponta összesen 5 db-ot foghatunk ki úgy hogy a az azonos fajú halak száma nem lehet több 3 db-nál. Sajátos szabályozás vonatkozik a kősüllőre, amelyből naponta 3 kg fogható.
Egyéb halfajokból, amelyeket a mérettilalom nem véd naponta 10 kg fogható. Amellyel a 10 kg-os határt átlépi, azt megtarthatja, de azon a napon többet nem foghat azon halakból, amelyeket a méretkorlátozás nem véd. A mennyiségi korlátozás a halastavakra nem vonatkozik. Az ott kifogható halmennyiséget a tulajdonos szabályozza. Bizonyos területeken az országosnál szigorúbb mennyiségi korlátozás lehet érvényben. A horgászversenyek időtartamára nem vonatkozik. Mindig az utólag halat kell vissza jutatni életelemébe.
 
3.         Ólom
Nem csak az öntetők nehézkelése van ólomból, hanem a horgászatnál valamennyi nehezék. Mivel igen nagy fajsúlyú. A környezetvédelem miatt már műanyag burkolattal is be szokták vonni. Segítségükkel juttatjuk el nagy távolságra a felcsalizott, s az itt megülve, helyben is tartja a szereléket. Úszó kiegyensúlyozásához használjuk. 
Tavakon gömb formájú ólmokat, míg a folyókon inkább szögletes ólmokat használunk, hogy megakadjon a fenék egyenetlenségeiben. Ha tovább sodródás a cél, akkor gömb ólmot kell használni. Kisebb sörét ólmok rögzítése fogóval történik, a nagyobbakon fül vagy furat található. A felfűzött ólom jobb, mivel könnyen leszerelhető valamint nem sérti a zsinórt és többször is használható.
Hasított sörét, excenter ólom, szivar ólom,
 
4.         Horgászvíz megszerzésének lehetősége
Engedélyváltással. Területi vagy egyesületbe lépéssel tagsági.
 
5.         Léki-horgászat
Kevésbé népszerű nálunk. Kevés vizünkön és rövid ideig alakulnak ki télen olyan jég viszonyok, amelyek élményt nyújtó és biztonságos horgászatot. A leggyakoribb változata az élő csalival (rendszerint csalihallal) történő úszózás. 
 
„Jégen vágott léken keresztül élő hallal vagy mórmariska (villantóval) mártogatva történik.”
 
6.         Harcsa
Vizeink legnagyobbra növő hala, állóvizekben és folyókban egyaránt elterjedt. Elsősorban éjjel aktív, nappal ritkán hagyja el rejtekhelyét: a meder gödreit, az alámosott partrészeket és a víz alatti tuskókat. Minden hozzáférhető állati táplálékot – élőt és dögöt) egyaránt elfogyaszt. De kisebb halaktól, a lárváig, a vízimadarakig és a vízbe esett emlősökig mindent elfogyaszt. Fenekező horgászattal, pergetéssel, ritkábban nagyobbacska hallal csalizott, nehéz úszós készséggel is fogják. Speciális magyar módszer a kutyogtatás. Ilyen kor 1 vég horoggal alkalmazzuk. Az üzembiztos felszerelés legalább 10-15 kg-os példánnyal bírjon el. Csali lehet giliszta, lótücsök, pióca, kagyló, élő hal vagy hal szelet, egér, ba4romfi bél. Pergető horgászat napközben is alkalmas lehet. A törpeharcsának a hátúszó és a farok úszó között kicsiny, ún. Zsírúszó található, amely a harcsánál hiányzik. A törpeharcsának 8, a harcsának 6 bajuszszála van, amely közül kettő feltűnően hosszú.
Tilalmi időszak: május 2. – június 15. De 10 kg-nál nagyobb példányokra nem vonatkozik.
Legkisebb kifogható méret 50 cm.
 
„Hatalmas szájában kefeszerű fogazat van. Szeme parányi. Felső ajkáról két hosszú és alsóról négy rövid bajuszszárny van. Teste nem pikkelyes. Ikráit a parton lévő fák víz alatti gyökérzetére rakja, és gondosan őrzi. Ilyenkor megtámad minden közeledőt. Szokatlan méreteket is elérhet. Szereti a csendes és mély iszapos fenekű vizeket. A folyóvizekben szívesen tartózkodik az alámosott partoldalak üregeiben, a vízbe dőlt fák tuskók között, valamint a meder mélyedéseiben. Télen elvermelnek. Április elején elhagyva téli tanyáját. Ettől kezdve étvágya rohamosan nő.”
 
6.         Tétel
 
1.         Mit jelent a tilalmi idő?
A megjelölt időszakban adott halfajra történő horgászat tilos. Ki fogás esetén mihamarabb vissza kell juttatni életterébe, kíméletes bánásmód mellett.
 
2.         Jogszabály hol nem teszi lehetővé a horgászatot és mikor?
Völgyzáró gátakon, zsilipeken, duzzasztókon és más hasonló műtárgyakon, valamint azok 50 m-es körzetében horgászni, vagy csalihalat fogni csak akkor szabad, ha azt az illetékes vízügyi hatóság engedélyezte.
Kíméleti területen egész évbe tilos a horgászat. Kíméleti terület a halak ívásának és az ivadék fejlődés biztosítására szolgála vízszakasz.
 
3.         Forgók és forgókapocs
Feladatuk megakadályozni a zsinór csavarodását. Az igényesebbek golyóscsapágyas. Épp úgy van teherbíró képességük, mint a damilnak, ez 2-40 kg között változik. A karabineres forgó praktikusabb a szimplánál mivel egyetlen mozdulattal lekapcsolható a főzsinórról.
 
4.         Fárasztás
A bot rugalmassága, az orsó fékje, a damil nyúlása, a horgász ügyessége együttesen felőrli a hal erejét és ellenállását. A hal viszonylag gyorsan kimerül.
Tekerjünk fel annyi damilt, hogy a bothegy leérjen a vízhez, majd függőlegesig emeljük a botot, az így nyert damil darabot ismét dobra csévéljük. Célja kettős: mind közelebb, végül a merítőig húzzuk vele a halat, egyúttal a felső vízrétegbe kényszerítjük, így gyorsan nem tud alkalmazkodni. Azonnal hagyjuk abba ezt a technikát, ha hal hirtelen megugrik és húzza a féket, mert a tekerőkar és a fék dupla csavart idézhet elő a zsinóron, az pedig szakadáshoz vezethet.
 
5.         Társadalmi halőr
Az egyesületek választják meg. Önkéntes jelentkezés alapján. Fegyelmi eljárás nem lehet ellene folyamatban. Ezért semmilyen juttatást nem kap. Ellenőrzésre jogosult. Fegyelmi eljárás kezdeményezhet.
 
6.        Márna, védett halak
Folyóvizeink viszonylag gyakori igazi „mindenevő” halfaja. A meder köveinek élő bevonatát, algaszőnyegét összeszedi az ott élő csigákat, rovarlárvákat és általában minden állati eredetű hulladékot elfogyaszt. Késő délután táplálkozik. Nappalt rendszerint a kövek közti mélyedésekben tölti. Nagyobb folyókban csak este merészkedik a part közelébe. Horgászható fenekezéssel. Sajt, giliszta, kolbász, pióca, lótetűvel csalizható. A part közelében fordul elő. Ikrája mérgező. Mással nem téveszthető össze, mert azon védett halak nem nőnek 40 cm felé.
Tilalmi időszak: május 2. – június 15.
Legkisebb fogható méret: 40 cm
 
„Áramvonalas, nyúlánk izmos test. Jól alkalmazkodott a sebes vízfolyáshoz. Feje megnyúlt, húsos szája lefele nyíló. 4 fejlett bajsza van. Szeme apró. Hát és farok úszója kékesszürke, vörhenyes (pirosas) végződéssel. Pikkelye apró bőrbe nőttek.”
 
Védett halak: galóca, vágótok, viza, sima tok, söregtok, dunai nagy hering, pénzes pér, lápi póc, állas küsz, leánykoncér, halványfoltú küllő, vaskos csabak, fenékjáró küllő, homoki küllő, gyöngyös koncér. Továbbá a kurta baing, szivárványos ökle, fürge cselle, réti csík, kőfúró csík, petényi-márna, vágó csík, kövi csík, széles durbincs, tarka géb, selymes durbincs, cifar kölönte, német bucó, magyar bucó, botos kölönte.
 
7         Tétel
 
1. Mit jelent a méret és a mennyiségi korlátozás?
A méretkorlátozások a halállomány fennmaradását, rendszeres természetes megújulását szolgálja. Ennek megfelelően a halat az orr csúcsától a farok úszó tövéig kell mérni. 
A mérettilalommal védett nemes halfajokból naponta összesen 5 db-ot foghatunk ki úgy, hogy az azonos fajú halak száma nem lehet több 3 db-nál. Sajátos szabályozás vonatkozik a kősüllőre, amelyből naponta 3 kg fogható.
 
2. Mit értünk a gereblyézés fogalma alatt?
Tilos úgy horgászni, hogy a hal testén kívülről akarjuk megakasztani a horgot.
Maga módszer alkalmazása tilos, ha véletlenül akad szájon kívül a horog, akkor a halat megtarthatjuk.
 
„Igen erős horgászbottal vastag zsinóron nagy súly és kiélezett kifent hármas horgot a vízbe a hal tartóhely felé dobva majd azt rángatva a horgot a hal testébe beakasztva próbálnak halat fogni. Így igen sok hal megsérülés és majd elpusztul.”
 
3. A horog
Az egyágúak békés halakra, a két- és több ágúak (általában három) a ragadozókra valók. Alakja lehet félköríves (ponty) vagy szűköblű.
 
„A horgokat vásárlás után érdemes megélesíteni, mivel a halmegakasztása jelentős függ a horoghegy élességétől. A horog hossza fordított sorrendben értendő a számozásával.
„Kisebb horog kevésbé gyanús a halnak, de viszont nagyobb horoggal biztonságosabb a fárasztás.”
 
4. Haltárolás
Törekedni kell arra, hogy a kifogott hallnak minél kevesebb szenvedést okozzunk, mozgásában a lehetőségekhez képest kevéssé korlátozzuk. A kifogott halat hosszabb vagy rövidebb ideig tárolja, és csak később használja fel. A zsákmány zöme a keszeg félék és a pontyok.
Nyitott versenyszák, drótkeretes háló,
Kántorozás: A ponty (márna) kopoltyúján átfűzzük, és a tarkón megkötjük a perlon zsinórt. Sose drót. Különböző ragadozó halfajok tárolása eltérő.
 
„A halakat úgy kell tárolni, hogy azok ne szenvedjenek. A horgászat idejéig életben kell tartani megromlás megakadályozása végett. Szákban (keretes, drót, sima) tarolható vagy merevfalú lukacsos zárható megfelelő nagyságú edényben. Kíméletes bánásmódban.”
 
5. Növényevő halak
Amur, Busa, Ponty, Kárász, Keszeg félék, Compó,
 
6. Közgyűlés hatáskörébe mi tartozik, illetve miben dönthet?
Tagságot és egyesület működését érintő kérdésekben. (tagfelvétel, fegyelmi eljárások, tagdíjak, versenyidőpontok)