Megyei páros csónakos pergető verseny 2018. október 28.
III. Keleti Pergető Kupa egy szervező/versenyző szemszögéből
Habár elfogult vagyok a Keleti-főcsatornával szemben mert lakóhelyemhez közel van, ezidáig nagyon sok szép élménnyel ajándékozott már meg, pergetőversenyt szervezni , pontosabban a versenyre megfelelő időpontot találni, nem egyszerű feladat. A nyár végi, ősz eleji időpontokban még sűrű és magasan van a vízi növényzet, majd ahogyan annak mennyisége számottevően csökken, a rucaöröm képes hosszú heteken át egybefüggő szőnyegként beteríteni a jelenleg amúgy is lassan csordogáló folyót. Az ősz előrehaladtával a folyó mellett sorfalat álló nyárfák leveleit fújja bele a szél a főcsatornába, néhol olyan vastagon, hogy szinte járni lehet rajta. Amikor ez a probléma is megoldódik általában a Tisza folyó áradásától zavarosodik be oly szinten a Keleti, hogy alkalmatlan a pergetésre, legalábbis érdemi fogással nem kényezteti a próbálkozókat.
A fenti körülmények miatt még az év eleji versenybizottsági egyeztetésen az október végét láttuk a legalkalmasabb időpontra, bízva abban, hogy a versenyt nehezítő körülmények a legcsekélyebb mértékben befolyásolják a versenyzők harci kedvét valamint a halfogást. Nos, nagyjából bejött az elképzelésünk, a verseny napjára megérkező kisebb hurrikánt nem lehetett előre megjósolni, borítékolható volt, hogy jópár csapatnak fel fogja adni a leckét az időközönként orkán erejű szél.
A versenyre előzetesen 24 csapat nevezett, melyből 20 csapat meg is érkezett a helyszínre. Mint korábban előfordult, páran idén is úgy gondolták, hogy ha befizetik a nevezési díjat akkor automatikusan megkapják az egyik igazolást a versenyzői engedély jövő évi kiváltásához anélkül, hogy eljönnének a versenyre. Sajnos ki kell ábrándítsam az ebben reménykedőket, aki a versenyen nem jelenik meg annak nem tudjuk biztosítani az igazolást erről a versenyről, ezzel is megelőzve azt, hogy a jövőben csupán a nevezési díj befizetésével ily módon hozzá lehessen jutni a következő évi, igen jó kondíciókkal kecsegtető versenyzői igazolványhoz,az általa nyújtott kedvező országos horgászsport területi jegyhez. Másfelől ez igencsak méltatlan azokkal szemben akik két alkalommal is vállalják a versenyekre történő elutazást, felkészülést, néha az igencsak cudar időjárási körülményeket, esetleg a kevésbé eredményes horgásznapot.
Visszakanyarodván azonban a versenyünkre az indulási számok kihúzását követően a csapatok csónakba szálltak, majd a kiszemelt horgászhelyek elfoglalása után a tervezetteknek megfelelően 08:00 órakor elindult a verseny.
Habár jópárszor horgásztam már a Keletin, tudom, hogy nincs két egyforma nap, teljesen jellemző, hogy egyik nap akár tucatnyi csuka, süllő, sügér is horogra kerül, másnap pedig látszólag ugyanolyan körülmények között be kell érnünk csupán egy-két bátortalan kapással. Versenytársam életében nem horgászott még a Keleti-főcsatornán így nagyban az én korábbi tapasztalataimra valamint saját, elismerésre méltó horgásztudására alapozhatott.
A mezőny közepén indultunk és azonnal a kijelölt versenypálya végét céloztuk meg, minél messzebb akartunk ugyanis kerülni az egyébként főképp csukában jónak számító pálya elejétől, ahol nagyon sok csónak mozgott, ezáltal zavarhatta a jelentős vízi forgalomhoz nem szokott halakat. Szempont volt a helyválasztásban, hogy a versenypálya utolsó negyede kissé mélyebb mint az első része és bíztunk az erre a részre behúzódó jobb halakban, esetleg süllőfogásban is.
Horgászatunkat erősen befolyásolta az egyre jobban felerősödő szél, amely a szélcsendes időben elegendő 2 grammos jigfejet 3-3,5-4 grammosra cseréltette velünk a jobb csalikontroll és kapásérzékelés miatt. Maradtunk azonban a kisebb, 2 inches csaliknál melyet az indokolt, hogy az első félórában több érdeklődő is csupán letépte a gumihalak farok részét. Tudtuk, hogy relatív kevés halas horgászatra lehet számítani, így felértékelődött minden kapás. Ez a későbbiekben beigazolódott, volt ugyan egy-két lepattanó halunk, de a halaink nagy részét meg tudtuk fogni.
A szél ellenére viszonylag meleg idő miatt kezdetben a nádszél környékét faggattuk, de egyre a verseny előrehaladtával többször tapasztaltuk, hogy kapásaink az egyre jobban eliszapolódott, abszolut nem karakteres törés középső végétől jelentkeznek, leginkább azonban a törés alján számíthattunk halra. Dobozainkban a szivárvány minden színét felvonultató csaliarzenálból társam a természetközeli, jómagam az élénk, a környezetből teljes mértékben elütő színeket erőltettem. Ennek oka, hogy tapasztalatunk szerint a ragadozó hal leginkább táplálékszerzés miatt támad a prédára, azonban az igazán aktív időszak viszonylag rövid és periodikus, így ha erről lemaradunk, akkor a territoriális, területféltő/védő ösztöneire lehet még hatni annak érdekében, hogy horogra csaljuk. A természetben nem sűrűn fordulnak elő fluorosárga és neonzöld színek, viszont arra tökéletesen alkalmasak, hogy a labilisabb idegrendszerű ragadozóhalakakat kapásra ösztönözzük. Annak eldöntése, hogy melyik módszer a kifizetődőbb szinte mindig az adott napon dől el, ezért célszerű a párosoknak különböző irányban elindulni, majd azt közelíteni egészen addig míg a halfogás ideélis esetben ütemessé nem válik. Ez azonban nagyon ritka.
A verseny során végül pontosan 10 hallal zártunk, 4 süllőt, 3 sügeret és 3 csukát fogtunk. Mindvégig a közelünkben horgászott a végső győzelmet megszerző csapat, végig fej-fej mellett küzdöttünk velük, azonban a verseny vége előtt fogott gyönyörű, 78 cm-es csukájuk bizonyította, hogy ők érdemlik meg a győzelmet, ezúttal is gratulálunk Nekik, nagyon ügyesek voltak. Mi végül a második helynek örülhettünk, illetve elhoztuk a legtöbb halat fogó csapat díját, személy szerint külön örültem az általam nagyra becsült Pozsár Bandi és Barna Zoli páros nagyon szép harmadik helyezésének.
Véleményem szerint összességében a III. Keleti Pergető Kupa jól sikerült, enyhébb szélben bizonyára jóval több halat tudtak volna zsákmányolni a csapatok, azonban a bevezetőmben említett szélsőséges körülményekhez képest az erős szél megoldható feladat volt.
Köszönettel tartozom a megjelent CSAPATOKNAK, a Hajdú-Bihar Megyei Horgász Szervezetek Szövetségének valamint a vendéglátásért újra a berettyóújfali Fish-Fantom Sporthorgász Egyesületnek!
Jövőre Veletek ugyanitt!
Tisztelettel: Parti Attila
EREDMÉNYEK:
1. | Szabó László Sororsi péter |
417 cm | 9 darab |
2. | Parti Attila Havel Zsolt |
361 cm | 10 darab |
3. | Barrna Zoltán Pozsár András |
240 cm | 6 darab |
LEGNAGYOBB HAL | Szabó László Sororsi péter |
78 cm | csuka |

Képek: ? Csengeri Imre, Krakkó Tamás